Könyvtár

 

Mihály napján került megrendezésre az MKSZ 20. évi jubileumi ünnepsége. A Mihály napi bőségtál erre emlékeztet.

Köszönjük mindazoknak, aki velünk ünnepeltek és hozzájárultak ahhoz, hogy a fényképeket felhasználjuk a közösségi oldalainkon!

Az MKSZ 20 éves jubileumának fényképei megtekinthetőek itt!

A fotókat készítette: Balajthy Gréta és Pász Péter


Megjelent Johanna Walter (Dr.h.c. Várhidi Ilona)

"Ha Hozzám Érsz"
című könyvének harmadik kiadása

Angol nyelven is "When you touch me" címmel!

 

MEGRENDELHETŐ
a subrosa @ subrosa.hu emailcímen

Összeállította: Bölcs Erik                           

 

1. Definíció:

A KIP, korábbi nevén katatim képélmény, egy mélylélektani pszichodinamikai alapokon nyugvó imaginatív pszichoterápiás eljárás. (angolul: Guided Affectíve Imagery).

2. Történeti áttekintés:

A módszert századunk 50-es éveiben H.Leuner dolgozta ki és l955-óta vezette be a pszichoterápiák sorába tudományosan megalapozott módszerként, melyet katatim képélménynek nevezett. Ennél a módszernél az imaginációval és az imaginációban folyó pszichoterápiás munka az alapvető és központi történés. Ezt az egész terápiás folyamat során szisztematikusan és célzottan alkalmazzuk. Az imaginációkkal való munka a terápiás össztörténésbe ágyazódik be.

IASK 1987-ben alakult az Egyesült Államokban mindenki számára, aki az izomtesztelés/izom ellenőrzés művészetével dolgozik.

 Az érintés, érintkezés (latinul contact) kapcsolatteremtésre szolgál. Környezetünkkel érzékszerveinken keresztül tudunk kapcsolatba lépni. Ezek a látás, hallás, ízlelés, szaglás és a tapintás. Amikor érintkezésbe lépünk valamivel, akkor egy határhoz érünk. Tehát az érintés kijelöli a határainkat. Ha ezek a határok túl szorosak és kemények, semmi nem jut át a határainkon, elveszítem a kapcsolatainkat, magányt, elkülönülést élünk meg a lélek által vágyott egység helyett.

Az érzelmek szerepe és hatásmechnizmusa

 

Ha a szavakból indulunk ki, az angol nyelv nagyon beszédes ebben a témában: érzelem=emotion, mozgás=motion. Ez az összefüggés pontosan megvilágítja az érzelmek szerepét az emberi, sőt az állati működésben is. Tehát nyugodttan kijelenthetjük, hogy nincs negatív vagy pozitív érzelem csak energia, ami mozgást vált ki. A pozitív érzelem mozdulás valami felé, a negatív érzelem pedig mozdulás el valamitől. Valójában már magzatként is így működünk az anyaméhben: ha a mama megsimogat, akkor igyekszünk a kellemes inger felé mozdulni, ha pedig veszély fenyeget (pl. abortusz), akkor a lehetőségeinkhez képest menekülőre fogjuk a dolgot, de legalábbis igyekszünk elbújni, amennyire lehet.

A probléma a későbbiekben az, hogy érezzük, hogy mozdulnunk kellene de félünk a következményektől és inkább nem mozdulunk.
Ez az állapot maga érzelmi stressz. Ha megvizsgáljuk, pl. a szabadon élő nyuszik életét, akkor az eléggé stresszesnek tűnik, hiszen találkozva egy rókával, ők mindig az életükért futnak. Ám ezzel együtt sem mutatják a stressz jeleit, hiszen, ha túlélik, akkor elbújnak egy biztonságos helyen és kipihenik magukat, majd jöhet a következő róka, ha meg nem… Nos, akkor már nem beszélhetünk stresszes nyusziról, csak jóllakott rókáról.

   

Karma, fília, szeretet, megbocsátás.

Fogalmak, melyeket mindenki másképpen él meg. Lehet róluk vitatkozni, életünknek azonban szerves része valamennyi.

Korcsmáros Magda tankönyvében az asztrológia segítségével ad támpontokat jobb megértésükhöz, életünk jobbításához, gondjaink megoldásához. A könyv gondolatmenete, felépítése sok év munkájának eredménye, és mint ilyen, korántsem végleges. Köszönet mindazoknak, akik tudásukkal, tanácsaikkal, vagy éppen egyet nem értésükkel hozzájárultak e mű megszületéséhez.

 

A könyv megvásárolható a Phoenix Stúdióban


Dr. Korcsmáros Magda elérhetősége: Phoenix Stúdió Budapesten

T: +36/20-967-27-61 begin_of_the_skype_highlighting              +36/20-967-27-61      end_of_the_skype_highlighting

e-mail: korcsmaros.magda@gmail.com

Várkonyi György összeállítása 1992 től napjainkig

Az ADD (figyelemzavaros rendellenesség) és az ADHD (a hiperaktivitással kísért figyelemzavaros rendellenesség) szimptómák kezelése az orvosok részéről Magyarországon is a Ritalin nevű gyógyszer a legelterjedtebb, egyéb gyermek-lélektani problémák kezelésére Prozac, illetve ritkábban Melipramin, Centedin vagy Haloperidol-cseppek segítségével történik. Ezek a gyógyszerek, valamint az eddig követett gyermekgondozási és nevelési módszerek nem megfelelő válaszok ezekre a problémákra, elavultak, idejüket múlttá váltak.

Új megoldásokat kell a hiperaktív gyermekek (és szüleik) számára keresni!

Pszichológiai fonákság – kiegészítő jegyzet

 

Minden kezelés előtt tesztelnünk kell, hogy vajon nem reagálunk-e „fordítva”. Az ilyen reakciót „reverznek” nevezzük, kineziológiai szakszóval pszichológiai fonákságnak. Jó példával szolgálhatnak erre a hiperaktív gyerekek, akik a nyugtatószerek hatására mind felajzottabbakká válnak. Hasonló jelenség figyelhető meg néhány felnőttnél, akiken látszólag semmilyen szer, kezelés nem segít. Ehhez a körhöz mindenekelőtt olyanok tartoznak, akiknek a beállítódása saját maguk ellen irányul. Végzetesen hajlamosak arra, hogy éppen egészségükre nézve káros anyagokat szedjenek be, és ugyanakkor egészségtelen szituációkba hozzák magukat.

Az ilyen reverzibilis páciensek tulajdonképpen nem is akarnak magukon segíteni. Elmennek az orvoshoz, ha van valami bajuk, de nem szedik be a gyógyszert. Elmennek a természetgyógyászhoz, de nem fogadják meg a kapott tanácsokat.

         Dr. Vera Rosival: „Gyógyító természet – HOMEOPÁTIA.” c. könyve alapján.